2010. szeptember 28., kedd

Mikor a divat jó...

Sok olyan felkapott dolog van, amire az ember csak forgatja a szemét, és nem érti: MIÉRT??? Gondoljunk csak a patacipőkre ;-)
De van olyan is, amikor a divatot megérti az ember, és reméli, idővel akármekkora közhely is lesz belőle, soha nem múlik el.
De azt hiszem, Toszkána ez az utóbbi: az ember érti, hogy miért szólnak róla filmek tucatjai, mára már közhely ugyan egy toszkán panoráma, de mégis gyönyörködtető, és akármennyire is a konyhai kultúra része a toszkán konyha, az ember sokadjára is bele tud feledkezni egy egyszerű tésztaételbe...


2010. szeptember 27., hétfő

Vörös ősz...

Alig vártam, hogy megint legyen cékla a piacon. Üröm az örömben, hogy ehhez ősz kell, amit meg -legalábbis az ez évi formájában- utálok.
Lehet, hogy szégyellni való, de én már a sima, hagyományos ecetes céklát is imádtam. Persze a cékla fura élettani hatásairól (mint a spárgáéról), csak később, és többnyire saját tapasztalat alapján értesültem, előtte valahogy évekig nem tűnt fel.


További súlyosbító körülménynek számíthat a hagyományos ecetes cékla előtti leborulásommal kapcsolatban a tekintetes bíróság előtt, hogy még nagyobb volt az élvezeti értéke, ha önkiszolgáló éttermi marhapörkölt és -szigorúan csakis- sörét tarhonya kísérője volt a cékla.

2010. szeptember 24., péntek

Vasárnapi játszóház háziasszonyoknak

Tésztagyúrás...?
Nem egy nagy kaland, de persze sokkal egyszerűbb megvenni a kész tésztákat a boltban és én is ezt teszem. De -megint csak a nosztalgia jegyében- azért emlékszem, hogy volt idő, amikor olyan szerencsés voltam, hogy csakis házi tészta főtt a fazekunkban.


Emlékszem, hatalmas kosarakban vagy zsákban érkezett postán a vidéki rokonoktól a "szegény" pestieknek az ellátmány (vagy, ha épp jött "fel" valaki Pestre, akkor az cipelte magával)

2010. szeptember 23., csütörtök

Gomba, Szalonna

Úgy látszik, engem is elért az a kor, amikor az ember elkezd a régi emlékein nosztalgiázni, amikor minden szép volt, minden jó volt, még a fű is másképp nőtt....
Azzal mentegetem magam azért, hogy ez nem csak a kortól van, mert ennyire öreg csak nem vagyok, de a bátyám 9 hónappal ezelőtti hirtelen halála is előhozhatta azt, hogy mostanság sok gyerekkori emléken merengek.
Például a vakációk anyukám két nővérénél Mérken és Szalonnán (igen, van ilyen nevű kis falucska, Borsodban, Szendrőtől és Aggtelektől nem messze, tavasszal, a Bódva kiöntésekor benne is voltak szegények a híradóban).


2010. szeptember 20., hétfő

Szolgálati közlemény

Nem vagyok ám lusta (nagyon), csak a T-Home vagy két hete képtelen megjavítani a netünk hibáját, így kb. háromnaponta fél napig van rendes kapcsolatunk, de a közbeeső három napig alig vánszorog a dolog. Minden olyan oldal, ahol -eléggé el nem ítélhető módon- képek és videók vannak -nem gyakori ez manapság, ugye- percekig töltődik, ha egyáltalán. Arról, hogy én képet töltsek fel mondjuk egy blogbejegyzéshez, meg nem is álmodok...

Nem tudni, milyen hiba az, amit szigorúan csak a hibajavításra megadott 72 órás határidő VÉGÉN tudnak megcsinálni, de egy napnál tovább nem működik rendesen, és minden kezdődik elölről.
Épp ma járunk a harmadik ilyen kör 3. napján, talán sikerül majd rendes posztot is írnom (igazi őszi témákkal, sütőtökkel és céklával telt a hétvége)

Azokban a rövid időszakokban, amikor épp van net, próbálok olyan új netszolgálatatót keresni, de Érden nincsenek sokan, akik meg vannak, azok háromszoros áron negyed sebességű netet kínálnak, mint a T-Home. (persze, jogos a felvetés, hogy a T-Home MOST épp nem szolgáltat, de ezek szerint megteheti, eszem, nem eszem, MÁST nem kapok...)
Volt már ilyen ugyanis, akkor még ADSL-es netünk volt, ugyanígy elszórakoztunk ezzel a jó kis körjátékkal, és mikor sokadjára sem tudták megmondani, mi a rossz, ami csak ideiglenesen javítható, akkor váltottunk kábelnetre, ami 9 hónapoig működött, de most meghalt.
Ha jól nézem, van még optikai hálózat is Érden (már, ha a mi környékünkön is...), szóval, még cégen belül is van hová váltanunk, és igazán alig drágább, mint a mostani...

Épp most jött az sms a telefonomra (NEM T-Home csoportos, még működik):
Tisztelt Ügyfelünk!
Az Ön által 2010-09-17 21:46:55-kor bejelentett 31648523 számú hiba javítása folyamatban van, elhárításáról értesítjük.
Magyar Telekom Nyrt.

Így ezt a posztot sem tudom már vagy öt perce elküldeni, csak gondolkodik, gondolkodik, de nem veszi be...

2010. szeptember 10., péntek

Elfújta a szél... (folytatás)

De a nyaraláson nem nagyon fújt...
Ez volt az egyike azon három dolognak, ami miatt ez a vízen töltött egy hét nem lett tökéletes.


De akkor, amikor még meleg volt és értelme is lett volna a mindenféle szeleknek, csak egyetlen nap délelőttjén, delén fújt vitorlázható szél.De szégyen szemre délután ott is be kellett vonjuk a vitorlát, hogy motorral érkezzünk meg a marinába.
Jó, jó, szél volt még két nap, de az iránya nem volt megfelelő... (ezért tervezzük, hogy a l`art pour l`art vitorlázás nevében egyszer úgy csinálunk végig egy hetet, hogy NINCS útitervünk, hanem arra megyünk, mint Mary Poppins: amerre a szél fúj...)
Mi volt a másik két hiányunk? Két csapattagunk: egyikük most semmi pénzért nem jött volna velünk, amit meg is értettünk, mert az áprilisban született Cili baba mellett volt a helye. Másik csapattagunk, a hajón betöltött egyik legfontosabb poszt tulajdonosa (wine steward) pedig csak két napot volt velünk, mert új állást kapott, és máris dolgoznia kellett.

2010. szeptember 5., vasárnap

Elfújta a szél...

a nyarat.
És a nyaralás már olyannak tetszik -holott csak egy hete jöttünk haza- mintha hónapokkal ezelőtt lett volna....
Na, persze, ez azért költői túlzás, de tényleg olyan érzésem van, mintha tél közepén lettünk volna valami nagyon délszaki helyen, ahonnan hazatérve aztán sokkol a hazai zimankó.
Itt az idő tehát egy kis visszarévedésre, talán a kinti 13°C is melegebbnek fog tűnni, ha kiviszem a kutyákat sétálni ;-)))

2010. szeptember 3., péntek

Itt van az ősz...??? Itt van újra

Nem akarok őszt!!!
Csak pár napja jöttünk haza a nyaralásból, heveny 32°C-ból, a Balatonnál elkapott a vihar, és mostanra annyi a reményemnek, hogy az idén is gyönyörű vénasszonyok nyarának nézünk elébe.
Mert ez a kedvencem: meleg van, de nem annyira, hogy éjjel ne frissülne fel a levegő, meleg van, de lehet napozni, kertészkedni, kutyákkal kirándulni, mert nem azt érzi az ember, hogy elevenen megfő, meleg van, de lágyan... De nem, EZ tényleg ősz...Elkél a melegítés.
Tehát rögtön a hazaérkezés utáni napi bevásárlásban szert tettem egy sütőtökre.