Nyaralás után... "love is the answer"

A nyaralásról most még nem írok, az jobban fog esni majd, ha még egy kicsit hidegebb lesz ;-)
De péntek késő éjjel a készülő viharral együtt megjöttünk mi is az Adriáról, és vasárnap már színházba is mentünk. (azaz, majdnem nem mentünk, mert ugyan tudtuk, hogy megyünk, csak épp mégsem emlékezett rá senki a nagy hazaérkezés utáni ellazulásban)

Ott kezdem talán a beszámolót, hogy nekem már a film sem volt nagy kedvencem. Dustin Hoffmann alakítása persze nagyon tetszett, a film zenéje is bejött, Tom Cruise-t pedig akkoriban még nem utáltam annyira, mint manapság, amikor szereplése kizáró ok egy film megnézésekor.

Hét tenger ördöge

Itt az idő, eljött, végre, végre.... megyünk nyaralni.
Irány a tenger!
Képtelenség megfogalmazni, mennyire be vagyunk már mindannyian ilyenkorra sózva, holott nagyon különbözőek vagyunk mi, a vitorlás legénysége (és leánysága)
Tényleg olyan ez, mint egy fertőzés, nyolc éve elkapott, azóta az év nagy részében kordában tartható, de egy hétre menthetetlenül kitör rajtunk.



SŐŐŐT!!!

Villám szezámmal

Ennek az ételnek az elkészítése egészen biztosan rövidebb ideig tart, mint akár ezt a posztot megírni. Ami nem csak akkor előny, amikor időhiányban szenvedek, ellenben farkas éhes vagyok, hanem esetleg kánikula idején is, amikor a lehető legkevesebbet akarok a tűzhely mellett állni.

Egyébként nem tudom, ki hogy van vele, de én elég gyakran szorulok ilyen villám kajákra, mert valahogy elmegy a délelőtt, aztán egyszerre csak arra eszmélek, hogy korog a gyomrom (hja, kérem, így jár, aki délig csak gyümölcsöt eszik), és nincs türelmem semmivel tötymörögni, ENNNNNNI akarok. Ez az étel pedig, amilyen egyszerű, olyan finom is.

Új szerelem

Na, nem kell megijedni senkinek, főleg nem a Zuramnak, e téren marad minden a régiben.
Új szerelem az alábbi, jelenleg a BBC Entertainment-en látható sorozat.

Érdekes dolog a szerelem, mert először valamikor tavaly, a karácsony és újév közti semmittevés közepén futottam bele. Jó, jó, tetszettek a gyönyörű képek, a tenger, a természet, de nem kötött le annyira, hogy a következő részre már célirányosan is odakapcsoljak, és nézzem.

Film gasztrobloggereknek?

Azt hiszem, egyedül leszek a véleményemmel.
De nem baj.

Bepótoltam eddig súlyosnak hitt mulasztásomat, és megnéztük a Julie és Julia című filmet.
És azon ritka eset fordult elő, hogy nem tudtam végignézni.
Nem leszek nagyon egzakt, nem vagyok én filmkritikus, csak az érzéseimet mondhatom el, és még azokat sem tudom mindig pontosan megfogalmazni.

Bor, mámor, Hegyalja

Méltánytalanul alig látogatott része Magyarországnak. Pedig, akár határon belül, akár határon kívül kell Hungaricumot említeni, biztosan dobogós helyen végez a Tokaji.
De valahogy még sincs divatban. A Balaton Felvidék igen, Pécs, Villány igen, de kelet felé nem divat utazni.
Kár.

Teraszsirató és grillcsirke

Tavaly költöztünk, a nagy átalakító show még várat magára. Idénre terveztük, de majd csak akkor merünk belevágni, ha a gazdasági válság múlóban lesz és az egész pénzügyi hátterünk egy kicsit biztosabbnak tűnik majd egy ilyen nagy vállalkozáshoz.
A ház belsejét ennek ellenére belaktuk, mindennek meg lett a helye. Itt tulajdonképpen örülök is annak, hogy nem csaptunk egyből a lakás szétverésének, mert sok költözés előtti ötletünket mára elvetettük, mert valóban lakva ismerni meg... még a lakást is.
De amire néhány hete döbbentem rá: nem használjuk ki, sőt, praktikusan szinte egyáltalán nem használjuk a teraszainkat.

A régi házban nagyon szerettem a teraszt, tavasztól őszig a második nappalink volt.
Volt pergolánk, rajta leengedhető bambuszrolók, felette napernyő, amivel tényleg szobai intimitást lehetett elérni. (korábban fel akartuk futtatni a pergolát növényekkel, de aztán maradt a napernyő, mert azt nem kell használni, így nem fogja el a napocskát, ha az még csak jól esően melegít, de nem éget)