Gyorsan valami ehetőt!

Ma áramszünet volt itthon, tervezett, de én sajnos elfelejtettem. Mire észbe kaptam, minden kikapcsolva.
Egy órába került, mire kivágtam magam a garázsból, meg a kertkapun, mert ugye minden elektromos. Tehát elkéstem, rohantam, mire hazaértem nem, hogy egy vasszeget de az egész bejárati kaput, garázskaput meg tudtam volna enni ...
Maradt a hűtő kifosztása és a lehető leggyorsabb eredmény elérésére való törekvés.
Hopp egy zacskó saláta keverék!
Hopp egy kis (majdnem) házi gomolyasajt. Ugyan nem Cserpes (hetek óta nem tudom beverekedni magam a belvárosba, a Nagycsarnokig, de eggyel azért jobb, mint a sima bolti.
Legyen akkor grillezett gomolya!
Ja, hogy a grill is áramról megy....

Marad tehát a jó forró vasserpenyő, mert szerencsére a tűzhely gázzal megy.

A serpenyőt nagyon kicsit megolajoztam (ha van fújos olajunk, az a legjobb, de az jó megoldás, hogy egy mokkáskanálnyi olajat papírtörlővel szétmaszatolunk benne). Így sütöttem nagy lángon az 1 cm vastag sajtszeleteket, oldalanként 2-2 percig szép pirosra. Hogy legyen benne egy kis pláne, a gomolyát megkentem házi pestóval. (gabojsza mai posztjából jött az ihlet, még reggel, amikor volt áramom, netem és szokásom szerint egy gyors szörffel kezdtem a napot)
A saláta mixet még feldobtam csíkokra vágott kaliforniai paprikával, újhagymával, koktél paradicsommal, fekete olajbogyóval (de ízlés szerint mindenki azt rak bele, amit szeret, amit talál) és szintén saját készítésű zöldfűszeres vignarettel.

Házi pesto
hozzávalók

• 2 csokor bazsalikom
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 dl extra szűz (és, ha lehet, szűretlen) olivaolaj
• 5 dkg parmezán
• 1 fél marék fenyőmag
• só, bors

A hozzávalókat vagy előírás szerűen mozsárban összezúzom, vagy, ha lusta vagyok, akkor csak a késes robotgépbe hajigálom (a bazsalikomot ollóval kisebbre vágom), és szakaszos üzemmódban összedolgoztatom (szerintem finomabb, ha nem teljesen krém, ezt szolgálná elvileg a mozsár...)
Ha vélhetően nem fogy el egy héten belül, akkor kis befőttes üvegbe töltöm, az  üvegbelső falát alaposan letörlöm, nehogy az odatapadt pesto kezdjen penészedni, a tetejét lesimítom és felöntöm olivaolajjal (nem kell sok, csak mindenütt ellepje) Ilyen módon hetekig eláll, és sokkal finomabb, mint a legjobb bolti.
Ízlés szerint lehet fokhagymásabbra is csinálni, de ügyelni kell, hogy ha állni hagyjuk, akkor "érik", azaz, erősebb lesz az íze.

Zöldfűszeres vignarette (Joanne Harristól)
hozzávalók

• 1 gerezd fokhagyma
• 1 nagy csokor ízlés szerinti zöldfűszer (nálam most petrezselyem és snidling, de lehet turbolya, rukkola, bármi!)
• 4-5 kanál vörösborecet
• 1 ek méz
• 1 tk magos dijoni mustár
• 1,5-2 dl extra szűz, szűretlen olivaolaj (vagy sima extra szűz)
• só, bors

 A fokhagymát lereszeljük vagy krémesre kaparjuk, a zöldfűszerek kivételével minden hozzávalót egy kis üvegbe teszünk, erősen rácsavarjuk a tetejét, és mint egy shakert, alaposan összerázzuk. Mikor a hozzávalók egyneműek lesznek, a méz is feloldódott, beleszórjuk a zöldfűszereket ezzel már csak óvatosan rázzuk össze.
Hűtőben hetekig eláll (én is onnan vettem elő, még május 1-én csináltam a nagy családi ebédhez és azért is jó így rázva csinálni, nem az eredeti módszerrel, mert marad abban az üvegben, amiben összeráztuk) Ha áll, az olaj és az ecet megint szétválik, ilyenkor csak kicsit össze kell újra rázni.