2010. október 24., vasárnap

Egyszer fent, egyszer lent, avagy egy őszi kirándulás krónikája

Mert a hosszú hallgatás után semmi sem esik jobban, mint egy jó kis közhely, miszerint az élet egy hullámvasút.
De persze a közhely attól közhely, hogy nagy igazságot mond ki, jelen esetben olyat, ami nem csak úgy általában az életre, hanem a mi kis őszi kirándulásunkra is teljes mértékben alkalmazható. Bár -geometriailag kissé furcsán ugyan-, de szerencsére több volt benne a fent, mint a lent,a végén mégis ugyanoda jutottunk, ahonnan indultunk: haza ;-)

FENT:  Gere Crocus Hotel, Villány


Az úgy kezdődött, hogy a kedvenc borom egy Gere vörös.
Az úgy folytatódott, hogy a Zuram egy baráti társasággal megnézett néhány eszéki meccset a tavalyi kézilabda vb-n, és itt szállásolták el magukat
Aztán még úgy is folytatódott, hogy rá pár hónapra egy itt töltött pár tavaszi pár volt a születésnapi ajándékom a Zuramtól.
És most visszamentünk. Mert már elsőre lenyűgözött a szálloda gondos berendezése, különös tekintettel az olyan apró ötletekre, mint a borosüvegből készített lámpák, dugóval díszített lerakóasztal, a medence környékének borosüvegekkel való dekorációja.

A wellnes rész meg számomra maga a tökély: infraszauna, gőz, rengeteg nyugágy, halk zene, finom teák....
De az sem kutya, amilyen konyhát visz a hely... akár egy pesti Bock Bistro, vagy Café 57... sőt, hogy őszinte legyek, időnként már kicsit túl puccos is egy szállodához, ahol az ember sokszor vacsora címén csak valami könnyűt enne, de itt tobzódunk az olyan fogásokban, ami után az ember maximum csak forgolódni tud éjszaka, de aludni nem  (nem beszélve az én egyéni szocproblémámról, hogy a legtöbb fogásban volt valami, amit nem szerettem volna megenni: füstölt haltej vagy borjúbríz, vagy kacsa vagy vadhús) Igaz, ezzel inkább tavaly küzdöttünk, mikor valamiért esténként nem lehetett a bisztró étlapjáról rendelni, ahol jellemzően könnyebbek a fogások. Most volt bisztró étlap, könnyebben is választottunk, és jobban is aludtunk.

LENT: az időjárás...

Na, az aztán kitett magáért a három napban. Sajnos, napot csak odafelé úton láttunk, a többin vagy esett vagy zuhogott :-))), de mit tesz az alkalmas túraruházat: meg sem kottyant a rosszidő. Igaz, a szőlőhegyi túrákat most nem vállaltuk be (még szerencse, hogy tavaly bejártuk őket, így csak ismételtünk volna), inkább az urbánusabb pécsi kirándulást választottuk, és itt melegítettük magunkat valamivel gyakoribb kávés-teás megállókkal.

FENT: Pécs


Tudom, hogy sokaknak örök szerelme (nota bene, a fiamnak épp aktuális szerelme...mert pécsi a leányzó), de számomra Pécs még soha olyan mediterrán és élhető nem volt, mint most, az esőben. Az Európa Kulturális fővárosa project keretében elkészült dolgok: szökőkutak, kiállítások, renovált centrum..., no meg az eddig is meglévő jó kis kávézók mind feledtetni tudták az esőt


FENT: Gemenci erdő
Nem is tudom, mióta el akarok ide jutni. Talán azóta, hogy még a Krisztus előtti időkben idegenvezetői fakultációra jártam a gimiben. És talán azért nem sikerült ilyen hosszú ideig ez a nagy project, mert a Sárrét naaaaagyon messze van, pláne Érdtől és pláne azóta, hogy már autópálya is van... :-)))
Hát, most sikerült.
Sajnos és szerencsére senki nem érezte úgy, mint mi, azaz, teljesen egyedül voltunk a tanösvényen, a kisvasút is csak napi egyszer járt, és azt lekéstük (haj, reggel kilenc....)
Cserébe viszont olyan háborítatlan erdőben sétáltunk, ami akár Lorien erdeje is lehetne (bár lehet, hogy ott nincs is ősz?... ami kár, mert szerintem ez a legszebb évszak egy erdőben). Szóval, egy mesebeli erdő: jöttünkre felreppenő fekete gólyával, gombákkal, mély csenddel.






LENT: Puchner Kastélyszálló (és Élménybirtok), Bikal

Tudom, hogy sok embernek tetszik, legalábbis olvastam a fürdőházban kiragasztott elragadtatott véleményeket, sőt az Ongo-n is ilyet találtam, de ide soha többet...
Annyira nem tetszett, hogy itt nem is fotóztunk...
A legszebb a helyben egyértelműen a park, amiben fekszik. Maga a kastélyépület régen tsz irodaként szolgált, és valóban lepukkant hely volt. De az új tulajdonosok sajnálatos módon nem álltak meg ennek az épületnek a felújításánál, hanem egyre újabb ás újabb álmokat valósítottak meg a parkban, létrehozván ezzel a magyar Disneyland-et...Ami ráadásul - ár/érték arányt tekintve- méregdrágán adja magát...

A kastély picike, így természetesen szükség lehetett a férőhelyek bővítésére, illetve elismerem, hogy a fürdőházat is csak külön lehetett megépíteni, nem is ezzel van a baj.
A kastély berendezése a recepció mellett kifüggesztett helytörténeti tacepao szerint "monarchia korabeli"... én inkább a giccses és túlburjánzóan barokkos jegyeket alkalmaznám rá.
Számomra a legmegrázóbb a recepció halljában üldögélő életnagyságnál valamivel nagyobb Mátyás király bábú volt (bár a recepciós lány szerint "az emberek nagyon szeretik") Számomra ijesztő volt (erre elismerte, hogy bizony nem kellemes társaság az éjjeli szolgálatban.... szóval talán akkor neki is ijesztő valamelyest) És azóta is azon gondolkodom, hogy egyáltalán mi köze volt Mátyásnak a helyhez??? De nem jöttem rá, még a honlapjuk ide vonatkozó "történelmi morzsái"-ból sem.
De akkor vissza az eklektikához: a kastélyhoz tapasztottak egy "romkert"-et (újonnan építve :-))), amiben a reggeliző helyiség van. A gond az, hogy ennek stílusa semmiben nem illeszkedik sem a monarchia korabeli, sem a barokkos kastélyberendezéshez, egyszerűen olyan, mint amit találékony falusi mesteremberek dobnak össze Mari néninek (pl. polikarbonát nyitható tető előtt fakeretes házibarkács szúnyogháló)
A kertben "vendégházak", amik első pillanatban félkész lakóparki családi házaknak látszanak (második pillanatban kiderül, hogy van vakolat, csak olyan színben, hogy az ember csak közelebbről látja, hogy EZ vakolat). A házakban egy közös nappali van (külön pénzért használható csak, egyébként le van zárva), és ezt veszi körül négy szoba, amik leválaszthatóak térben, hangban sajnos kevésbé, így gyakorlatilag a normál beszélgetés is remekül áthallatszik a szomszédba, nem beszélve a horkolásról vagy más egyéb éjjeli, esti tevékenységről.
Vannak szobák még a fürdőházban, aminek az az előnye, hogy az őszi esőben nem kell a kerten átvágni a fürdéshez, de felöltözve azért érdekes élmény csupa fürdőruhás ember közt közlekedni.
A birtok mostani -állítólag- legjobb szobái pedig az udvarházban vannak, aminek tiszteletére a kastély épületéből ide költözött a recepció is.
A szobák áraiban csekély különbség van, és szerintem csak az udvarházas szobák érik el a négy csillagos szintet, azaz, szigorúan nézve csak érik meg az árukat...
De sajnos még ebből is levon:
- az étkezések minősége (kétségkívül RENGETEGET lehet enni, akinek ez a szempont, az meg is találja a számítását),
- az, hogy minden pluszban megrendelt italra, ételre cuvert számolnak fel (így sikerült egyik nap délutánjától másnap reggelig elköltenünk 5 ezer forintot úgy, hogy csak vizet ittunk az étkezésekhez és a fürdőházban, illetve kétszer kávéztunk),magyarul, kedves kiránduló, hiába a félpanzió, pluszban szép summát fogsz még fizetni...
- az, hogy minden étkezéshez, vagy fürdéshez át kell sétálni a parkon. Ami nyáron nyilván kellemes, fel sem tűnő dolog, de októberben, esőben (vagy még később)....
Ráadásul úgy, hogy a parkban mozgásérzékelő lámpák vannak, amik értelemszerűen csak akkor kapcsolnak be, ha az ember odaér hozzájuk... így viszont az ember nem látja, merre kell mennie, hol kell befordulnia, hol vezet az ösvény tovább (sokadik napon biztos könnyebb, mi csak egy este ténferegtünk tanácstalanul)
A fürdőház kétségkívül jó hely lenne, bár az embernek inkább uszoda fílingje van, hiszen a fürdőház recepcióján be kell csekkolni, ahol szekrénykulcsot kap, aztán átöltözik és így mehet a fürdőtérbe.
Ami viszont az egyik legjobb az egész szállóban, csak épp a marokkói részben üvölt az arabos beütésű zene (sem olvasni, sem beszélgetni nem lehet mellette). Ráadásul a lemez (kazetta) annyit volt játszva, hogy már "nyávog": torzul, belassul, elakad. A fürdőben nincs egyetlen ivókút sem, nem hogy ingyen tea, mint a Gerében, hanem bizony közel 1000 kemény magyar forintért kell venni a ház másik végében lévő bárban 2 háromdecis ásványvizet. (szintén aranyos, hogy wc is csak itt van, el tudom képzelni, hogy hány kisgyerek választja inkább a medencébe pisilést a távoli illemhelyek helyett...)
A szállodakomplexum mellé frissiben épült egy reneszánsz élménybirtok, amit mi nem teszteltünk le, de "aranyosnak" tartom (durvábban fogalmazva: megint csak lehúznak pluszban és külön mindenért), hogy szállóvendég ide vagy oda egy egyszerű végigsétálás is 800 Forintos belépőt követel (ez a kedvezményes!), azaz, nem csak a programokért (mindenféle bemutató meg kézműves dolog) kell fizetni, hanem egy sima sétáért is, akkor is, ha épp semmi nincs az "élmény"parkban.
És hogy a kedves vendég nehogy akár csak egy morzsácskát is ingyen kapjon az élménypark látványából (tessék megvenni legalább a kedvezményes jegyet!!!), a fele részben a szálloda parkjába, fele részben a birtokra lógó tó is magas és sűrű deszkapalánkkal van leválasztva...(elég hülye látványt nyújtva amúgy, de hát nyilván, ki venné meg akkor a kedvezményes jegyet egy egyszerű sétára, ha már kintről látná, mi van bent?)

A fent leírt hosszú eszmefuttatás persze abszolút a szubjektív véleményem. Nyilván vannak, akik nem értenek vele egyet, és imádják a helyet. Ami jó. Mert, ahogy apósom bölcs mondása mondja: "nem vagyunk egyformák...szerencsére" :-)))

1 megjegyzés:

  1. Hát az meg mi a lumbágó, hogy "monarchia" korabeli? Ha jól tudom, ez a Habsburg-vállalkozás jó néhány mű- és valódi történeti kort átívelt. Pláne Mátyás királlyal súlyosbítva.
    A képek nagyon szépek!

    VálaszTörlés