2010. július 10., szombat

Megúsztuk...avagy dejá vu

Ezúttal egy akár súlyos következményekkel fenyegető motoros balesetet...
Persze nem hihettem, hogy ilyen sose lesz, csak reméltem...
A fotó 2007-ben készült a kisfiamról, amikor csak a fotó kedvéért ült motorra (mopedre). Szerencsére, amikor valóban motorozik -akár a környéken is- megfelelő védőruhát visel...
Mert, hogy ma délután csak leszaladt a közeli központba pénzt felvenni (ment a Balatonsoundra), mikor hazafelé motorozva a főúton nem adták meg neki az elsőbbséget...



A dologban az az érdekes, hogy tegnap ugyanitt autóztunk le a központba, amikor egy kis Honda lassítás nélkül keresztezte a főutat. Ha 20 méterrel előrébb vagyunk, csattanunk...
Hazaérve az első volt, hogy elmondtuk a mi Ugrifülesünknek, hogy vigyázzon, mert, mint motoros ő pláne védtelen az ilyesmire....
Erre?

Erre ma újból. Pedig csak pénzt ment felvenni a közeli automatából, mielőtt lelép a Balatonsoundra, mikor megszólal az apja telefonja, hogy "tudsz jönni? Karamboloztam...."
Nem kívánom senkinek...

A történet: felkanyarodik a főútról egy aszfalt út (ritka kincs itt Érden), majd keresztezi azt több föld út. Majd jön egy főút, de a táblát lentről takarja egy akácos... Más jelzés (útburkolati, vagy fekvőrendőr) nincs.
Egy teljesen diszciplinált ötvenes hölgy érkezik az unokákhoz, a táblát nem látja, jobb kezet sejt, arra figyel.... ott, ahol rendes elsőbbséget kellene adnia. A fiam viszont balról jön, ráadásul az út szélén parkoló autó mellől, takarásból....
Saját elmondása szerint az, hogy most mégsem a kórházban stoppolják, hanem a Balatonsoundon élvezi a Pendulum koncertet,



részben a tegnapi esetnek köszönhető, mert kimondottan nézte, hogy a hölgy csak jobbra néz, balra nem, és így már fékezett, mikorra ütköztek.
Meg annak köszönhető a csak zúzódásokkal, rándulásokkal megúszott baleset, hogy a Zuram ragaszkodott ahhoz, hogy a laza mopedezéshez is bukósisak, hát-, könyök-, térdprotektort hordjon a gyerek, ne csak úgy divatosan egy szál bermudában szelje az utakat... Pedig hogy utálja, hogy ő nem ülhet egy szál gatyában a motorra, hogy a menetszél hűsítse ebben a melegben, és mi rákényszerítünk mindenféle védőruhát...

Saját elmondása, hogy mi volt az utolsó gondolata a baleset előtti másodpercben: "Apám!!!"

A rémisztő, hogy ilyen bárhol, bármikor megtörténhet, a motoros védtelen....Pláne akkor, amikor még vétlen is....
(a balesetet okozó hölgy egyébként sokkot kapott, a fiam vigasztalta, hogy ne izguljon, ő jól van.... szerencsére a meg nem adott elsőbbség mellet is viszonylag kis sebességgel érkezett, de belegondolni sem merek, mi lett volna, ha hatvannal érkezik, a fiam meg nem ennyire proaktív....)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése