Burleszk a spájzban..

Ugyan mikor készült volna egy ilyen meglehetősen hűvös időre való egytálétel nálam, mint amikor kitört végre az igazi nyár?
"Valami marhát" szólt a rendelés a fiamtól, így kezdett összeállni egy lassan, sütőben sütött ragu képe, vettem szépen hozzá leveszöldséget, sört....erre hazaérek és mit látok? Fűszeres Eszter megfőzte. Szinte ugyanazt. Ezt hívják egyidejűségi effektusnak?
Illetve, a fene se tudja, hogy ugyanazt-e, mert ezt a receptet (marhahús nagy kockára vágva + vmlyen alkohol + zöldségek+ zöldfűszerek, jó hosszan sütőben, sokszor csinálom, csak épp sose lesz a végén ugyanolyan.
Hát, most sem lett.

Azért lett ez a válasz a "valami marhát"-ra, mert az étellel némi előkészület után már csak a sütő foglalkozik, de látva Kaviár és Lencse csirkemájas pappardelléjét, meg emlékezve a múltkori kelkáposzta poszt kapcsán felfedezett pizzocheri hajdinás tésztájára, kitaláltam, hogy ezt most kicsit paradicsomosabbra hangolom a szokásosnál, és tészta, még hozzá hajdina tészta lesz hozzá a köret.. Kicsit, mint a toszkán vaddisznós ragu. Vagy nem ;-)

Azaz nekiálltam tésztát gyúrni az ételhez, amit alapesetben krumplival, vagy csak friss kenyérrel eszünk. És innen kezdődött az én cirkuszi magánszámom.
Mert hol tartja az ember a tésztagépet?
A spájz hátsó polcán, mert ritkán használja.
És hová pakolják a család férfitagjai az imádott dobozos citromos söreiket?
A tésztagép elé... mert ők viszont gyakran "használják"
Én meg mint született rest (aki a végén mindig kétszer fárad) ahelyett, hogy rögtön lepakoltam volna a polcot, nekiálltam ügyeskedni, és kinavigálni a nagy dobozt a sörök felett....
Következmény: a sörök leborultak a földre, és szerte gurultak. Néhány rápotyogott az alattuk tárolt, épp használaton kívüli tejesüvegeimre.
A tejesüveg eltört, két doboz sör az eséstől felrázódva kilyukadt... spriccelt belőle mindenhová...
Klassz. És még bele sem fogtam a tésztagyúrásba...
Ami a nagytakarítás után amúgy egészen problémamentesen lezajlott, de azért az i-re a pontot sikerült feltennem, mikor elfelejtettem, hogy a friss, azaz nem száraz tésztát gyakorlatilag elég épp csak megmeríteni a forrásban lévő vízben. Azaz, sikerült az egész végeredményt tönkretennem, mert szétfőztem az én gyönyörűséges, egészséges hajdinatésztámat....

Sörös-paradicsomos marharagu
hozzávalók

• 1 kg pörköltnek való marhahús
• 1 csomag sárgarépa
• 2 szál kisebb fehérrépa
• 1 karalábé
• 1/2 zeller
• 25 dkg csiperke (elhagyható)
• egy cikk kelkáposzta (elhagyható)
• 1 pici fej karfiol (elhagyható)
• 2 nagy fej hagyma
• 5-6 gerezd fokhagyma
• 1 nagy (1,5 decis) sűrített paradicsom
• 1 doboz olasz paradicsom konzerv vagy 5 szem nagy, érett paradicsom
• 1 zöldpaprika
• 1/2 liter barnasör
• 5 dkg vaj
• zöldfűszerek a fűszercsokorhoz
• 2 babérlevél
• só, bors

A marhahúst nagy kockákra (kb. 5*5 cm) vágom.Egy olyan nagy lábosban, amit később be tudok tenni a sütőbe (tehát, pl. nincs műanyag füle) a vajat felolvasztom, és kisebb adagokban kisütöm benne a húst. A megpirult kockákat egy tányérra szedve félrerakom. A hagymákat nagy kockára vágom, megpirítom a visszamaradt vajban. A fokhagymát megpucolom, a gerezdeket félbe, negyedbe vágom, a hagymához adom. Mikor kezd egy kis színt kapni, hozzáöntöm a sűrített paradicsomot és lepirítom. Lezárom a tüzet alatta. A zöldségeket megpucolom, a répákat, paprikát karikára, a zellert, karalábét kockára vágom. Ha a gomba kicsi, egyben hagyom, ha nagyobb azt is félbe-negyedbe vágom. A paradicsomos hagymához visszaöntöm a húst, hozzáteszem a zöldségeket is. A paradicsomokat felkockázom és az ételhez teszem. Zöldfűszerekből csokrot (ún. bouquet garnit) kötök, ami nálam most sok petrezselyemből, pár szál kakukkfűből, rozmaringból, lestyánból állt.  Ezt és a babérlevelet is a hús közé dugom, sózom, borsozom és felöntöm sörrel. Fedővel vagy alufóliával szorosan lefedem és 200°-ra előmelegített sütőbe teszem. Így hagyom 5 percig, majd mérséklem a tüzet 150°C-ra. 2,5-3 óra a minimum, de az sem árt neki, ha még tovább sül. Ha túl hígnak találjuk a levét, lehet fél-egy órát fedő nélkül sütni a végét (szinte bolognai sűrűségű szószt kell kapjunk)
Szélesmetélttel, tagliatellével, pappardellével tálalom.

A fent említett variációi: néha csak a répákkal és a gombával készül, de volt olyan is, hogy a hagymaféléken kívül minden más zöldség kimaradt belőle. Úgy is finom volt. 
Néha a sör helyett vörösborral csinálom. 
Sőt, ha vörösbor, akkor néha az is változik, hogy jóval kevesebb paradicsommal készül (1 szem vagy pár kanál a konzervből, semmi sűrített paradicsom), viszont a hagymával karamellizálok 1-2 evőkanál cukrot, és megy bele 1-2 ek magos dijoni mustár. 
Az egész recept origója egyébként a TVPaprika Mit eszünk ma? c. műsorából való, Bede Róbert főzte carbonade-ként, de a honlapjukon már nem találtam meg az eredeti receptet, csak mindmegettére beküldve, "persze" a forrás megjelölése nélkül.