A következő címkéjű bejegyzések mutatása: édesség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: édesség. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. november 25., péntek

... Barátságos, meleg szobában

Gondolom, a fenti válasz kérdését (hol a boldogság mostanában?) sokan kérdezik mostanság velem együtt. Nálunk ma akkor köd volt, hogy az orrunkig nem láttunk, minden vagy csurom víz volt (jellemzően épületek közelében), vagy le- és ráfagyott mindenre a pára, amire csak tudott (az épületektől távolabb)
A péntek rövidebb nap egy kicsit, mi meg másfél-két éve bevezettük a délutáni kávézás szertartását. Mint az angol ötórai tea, csak mi kávézunk. És sütizünk. Lehet sejteni, hogy ez a kis szertartás vitte végromlásba a fogyókúrámat.... de ez már egy másik történet.
Szóval, ha mindketten itthon vagyunk, tehát jellemzően hétvégén öt óra tájban szépen szertartásosan meguzsonnázunk. Ez nem a reggeli rohanós kávé, ilyenkor valami kis édes is jár hozzá. Rossz esetben csak valami "gyári" (kakaóscsiga, kalács), még rosszabb esetben keksz, de olyan randa, hideg, nyirkos napon, mint a mai mi lehetne kellemesebb, otthonosabb érzés, mint egy finom, langymeleg házi sütemény a kávé mellé.
(Mellékszál ugyan, de ebben a puha, meleg hangulatban különösen sokat gondoltam a -legalábbis tudomásom szerint- máig meg nem került kis szálkás szőrű tacsira, aki valahol kint kóborol az erdőben.... Szegénykém....

A receptet még a nyáron fedeztem fel a BBC Good Food-on, vártam is a körteszezont. Mikor először megcsináltam óriási siker volt, így ma ismételtem. A süti előnye, hogy az első lépéstől kezdve a tálalásig 1 óra alatt megvan (gondolkoztam valami kelt tésztán is, de arra ez ugye eleve nem áll meg), a másik, hogy annyira egyszerű, hogy bárki belefoghat, aki csak kevert már ki életében egy palacsintatésztát. Leírni tényleg hosszabb volt, mint kikeverni a tésztát. A hozzávalók mennyiségétől sem kell megijedni, sok dolog elhagyható, azzal is élvezetes lesz a végeredmény, de ha mindent belerakunk egy krémes, lágy, de rafinált ízű süti lesz a jutalmunk.
A mennyiségek nem tévedés eredményei, tényleg ennyire kevés száraz anyag kell bele, az eredmény ennek megfelelően inkább egy bő 4 személyes adag.

Körtetorta
a tésztához:
75 gramm liszt
75 gramm barnacukor
50 gramm vaj olvasztva
1 púpos teáskanál sütőpor
2 tojás

a gyümölcs:
50 dkg érett körte
1 citrom
2-3 evőkanál valamilyen alkohol (elhagyható)

2010. július 12., hétfő

-10°C

Úgy értem, az ember hőérzetéből, legalább arra a pár percre, míg ezt szépen benyalja... ;-)

Egyébként ez életem első home made fagyija, holott pár éve annyira rágyógyultam a témára, hogy még fagyigépet is beszereztem. Igaz, már ez is kissé kalandos volt, mert a szezon vége felé kapható egyetlen megfizethető árú (kevesebb, mint 10 ezer Ft) egy Elta márkájú gép volt. Megvettem, de csak utána vettem észre, hogy lyukas az akkutartálya. Már pedig, hacsak nem akkufolyadék fagyit akarok enni, akkor ez nem annyira nyerő. Erre ugye nem volt garancia, mert akár én is kilyukaszthattam, cserélni nem tudták, ment az egész a szemétbe.
De nem adtam fel, vateráztam magamnak egy Philipset.....csak azért, hogy mintegy három évre felkerüljön a kamra legfelső polcára, használatlanul... Sok hűhó semmiért.

Nem is tudom, miért MOST került le a kamrapolcról... az élet nagy titkai...

2010. június 18., péntek

Forró napokon hideg kávé

A mai napig emlékszem a mozdulatra, ahogy magyar évfolyamtársnőnk és szobatársunk görög barátja, és nem mellesleg szintén szobatársunk az egyetemi kollégiumban, laza mozdulatokkal mixelte magának a frappét...
(csak zárójelben jegyzem meg, hogy hosszú, Görögországban töltött évek után hazaköltöztek, és két éve panziót vezetnek Szécsényben és nem mellesleg görög ételeket is tartanak).
Akkoriban még nem kávéztam, a Nescafét meg azóta sem szeretem, így csak néztem, ahogy minden nap, ugyanabban az időben a jégkockát, sűrített tejet, rengeteg cukrot szertartásosan rázta a shakerben.
Azóta rendesen rákaptam a kávéra, habár a "nes"-es változatok irányában nem enyhültem meg, azért volt alkalmam egy-két igazán finom frappét megkóstolnom, de a Nescaféval egyszerűen nem tudok megbékülni. Egyébként is capuccinot iszom, legalább olyan szertartásosan készítve, mint anno a szobatársunk a maga frappéját.
Melegben viszont mi esne jobban, mint egy jeges capuccino?

2010. június 11., péntek

Morzsasüti

Avagy nomen est süti és azért imádom?

A világ legegyszerűbb édessége, amit persze lehet aztán cifrázni, variálni, de ettől még nem lesz sokkal bonyolultabb csak szebb és egy kicsit rafináltabb.
Annyira egyszerű, hogy az amúgy kétbalkezes fiam is öt perc alatt megtanulta és simán csinál magának egy adagot a délutáni tanulás alatt.

2010. június 3., csütörtök

Egyszerű édesség: kalácsfelfújt

Nem tudom, más háztartásokban hogy van, de nálunk kiszámíthatatlan a kenyérfélék fogyása. Ha sokat veszek, biztos nem eszik senki egyetlen darabot sem, ha meg nem vagy alig veszek, pillanatok alatt kiderül, hogy kevés.
Ez utóbbira nincs megoldás.
Az előbbire, azaz a túlvásárlásra sem sok. Ha kifli, zsömle a maradék, akkor megy a sütőbe alacsony hőfokra, és lesz belőle zsemlemorzsa.
Ha meg kalács, akkor kalácsfelfújt. Na, jó, végszükség esetén, kifliből is elkészíthető.
(Kicsit máglyarakás vagy guba parafrázis, de nálunk sokkal kedveltebb.)

2010. május 28., péntek

Idegen tollak és saját tanulságok

Nincs annyi saját vagy átvariált recept a Földön, hogy egy gasztroblogon mindig új kitaláció jelenjen meg. Sőt, ha -ahogy illik- valamilyen zöldség, gyümölcs szezonjában főz az ember az adott dologból még akkor is plágium gyanúba keveredhet, ha tényleg ő maga, segítség nélkül találta ki az adott fogást, mert az utak gyakran visznek egy irányba, még akkor is, ha nem Rómába, hanem egy étel receptjéhez vezetnek.

Most éppen rebarbara dömping (is) van konyhákban, pláne a gasztroblogokon. Így teljesen természetes ha nem tud az ember úgy olvasni egyet, hogy ne találjon ott (legalább) egy rebarbarás pite receptet.
Még én is, kezdő amatőr blogger próbálkoztam már a magam kútfejéből. Hogy aztán szépen gazdagítsam is a "saját kárán tanul" tanulságaimat (az erről írt posztot azért sem linkelem ide még egyszer, miért reklámozzam a konyhai kudarcaimat? ;-)))

Most hát megpróbáltam valaki más receptjét.

2010. május 15., szombat

Kudarcok a konyhában

A mai kísérleteim (ezért vagy azért) mind csúfos véget értek.
Pár hete sikerült a Nagycsarnokban csicsókát vennem, már sokat olvastam róla, de még soha nem ettünk. Ma reggel figyeltem fel, hogy a spájzban tárolt csicsóka szépen hajtani kezdett, jelezve, hogy ideje lenne valamit kezdeni vele. Tekintettel a hűvösre meg az esőre, gondoltam, nem fog rosszul esni egy kis krémleves belőle.